Titkon minden ember vágyik a "halhatatlanságra", hogy a nevünk fent maradjon. De nagyon kevés embernek sikerül ezt elérnie, Gaius Octaviusnak (későbbiekben Augustusnak) megadatott.

Augustus az első római császár nevét legalább egyszer minden ember hallja az iskolában. Rengeteg kiváló dolog fűződik a nevéhez (hiszen még isteni címig is sikerült eljutnia!) és mint a leckét csak soroljuk, soroljuk életének meghatározó eseményeit, de valaha elképzeltük az embert valójában? Ki volt ő? -Isten vagy egy egyszerű földi halandó? Hidegvérű politikus vagy egy zseniális hadvezér? Ha előveszünk egy történelmi szereplőt sosem szabad elfelejteni, hogy ő is egy hús-vér ember volt, hibákkal, vágyakkal minden emberi dologgal együtt véve.

Az ókori Rómában már akkor eldőlt a sorsod mikor megszülettél, hiszen aki Gaius Julius Caesar unokaöccse az joggal gondolhatta, hogy magas tisztséget tölthet be Róma életében, még ha nem is gondolt ekkora magasságokra. Caesarnak nem volt fiúgyermeke, így unokaöccsét jelölte ki örökösének. Meggyilkolása után egy fiatal fiú komoly döntési helyzetbe került. Követelje a jussát, lépjen rá a Caesar által kijelölt útra? Vagy inkább térjen haza édesanyja mellé és szép csendben nyugalomban élje le az életét? A történelemből tudjuk mi lett erre a válasz. De Williams ezt remekül tárja elénk, folyamatosan fenntartva sőt fokozva a feszültséget.

Ha a Római Birodalom történelmét nézzük és csak felsoroljuk az elkövetkező eseményeket, akkor is egy remek drámát kapnánk. A fegyveres konfliktus elkerülhetetlen a különböző érdekcsoportok között. Marcus Antonius Caesar korábbi jobbkeze lesz az egyik legnagyobb ellenség, Róma a polgárháború állapotába süllyed. De Augustus higgadt és tudja mit cselekszik, míg Antonius egy vad fékezhetetlen harcos. Ennek ellenére létrejön az első triumvirátus, ahol Augustus és Marcus Antonius egy oldalon szállnak szembe Caesar gyilkosaival és mint tudjuk "Találkoznak Philippinél!".

Marcus Antonius a végzetébe rohan, hiszen Kleopátrával az oldalán újra nekifeszül Augustusnak. Ismét római rómaival néz farkasszemet. De a kockát már jóval korábban elvetették az Istenek. Augustus hatalmát megerősítve császári rangig jut. És ez már történelem.

De a könyv sokkal mélyebb rétegekbe juttat minket, megláthatjuk ezeknek az embereknek az emberi oldalát. Láthatjuk, ahogy Augustus szomorúan tekint a római vérrel áztatott tengerbe. Láthatjuk, ahogy Antonius vereségét látva, megsemmisülten tekint legyőzőjére.

Pár szót ejtsünk a nők szerepéről is, hiszen a kapcsolatok és családok összekötésében nagyon fontos szerepük van. Nincs beleszólásuk a házasságukba, szolgálják a családjukat, Rómát, igazából mindenki érdeke fontosabb az övéknél. A könyvben megszólal Augustus egyetlen gyermeke Julia is, az ő visszaemlékezéseit is olvashatjuk, hogyan válik azzá aki. Juliat a későbbiekben száműzik Rómából és apja ezután soha többé nem mondja ki a nevét, pedig árulása ellenére mindennél fontosabb volt számára.

A könyv végén az öreg agg császár számot vet az életével. Nyugodtan, felkészülten várja az elkerülhetetlent, mint egész életében bármikor.

John Williams egy életrajzi, történelmi regényt alkotott, de még ennél is többet. Az Augustus egy komoly lélektani regény is. Híres történelmi figurákon keresztül mutatja meg nekünk, milyen buktatókkal, nehéz döntésekkel van kikövezve az ember útja, még akkor is ha ő a Római Birodalom császára.

Jó olvasást!