A Magyar Királynék és nagyasszonyok sorozatában jelent meg Szilágyi Rita könyve, amely a magyar történelem kiemelkedő időszakával foglalkozik a1848-49-es magyar forradalommal. De ne gondoljuk, hogy itt most egy a Pilvax Kávéháztól elinduló eseménytörténet lesz, nem, sőt a főszereplőink nem is férfiak hanem nők lesznek!

Hála a történelmi kutatásoknak már elég sok mindent tudunk az 1848-49 forradalomról és szabadságharcról. De mégis sokszor megfeledkezünk a nagy események mellett, hogy kik és hogyan segítettek a háttérben. Szilágyi Rita ebben a könyvben bemutatja számunkra, hogy milyen sokoldalúan és bátran vállaltak szerepet a nők a férfiak mellett.

Ilyenek például a férfiaknak öltöző nők, akik beálltak a honvédségbe harcolni. Név szerint ismerjük Pfiffner Paulinát és talán a leghíresebb katonalányt Lebstück Máriát, aki egészen hadnagyi rangig vitte. Az ő életüket is jobban megismerhetjük a könyv segítségével.

A háborúknak mindig fontos szereplői a kémek, hiszen az ellenségtől megszerzett információk drága kincsek, amik egy csata vagy egy háború sorsát is eldönthetik. Egyik leghíresebb kémünk a korszakból Bányai Júlia volt.

Sajnálatos módon a szabadságharc leverése után az osztrákok részéről komoly megtorlások következtek, ami a korabeli nőket és asszonyokat is szigorúan érintette. Sokszor a túlkapások már a külföldiek nemtetszését is kiváltotta. A leghírhedtebb esete a megtorlásoknak Maderspach Károlyné esete. A könyvben hosszan idéznek Maderspach Károlyné visszaemlékezéseiből, amiből egy részletet én is megosztok, tanulság gyanánt: "Hirtelen két katona megragadta a kezemet, és négy másik lépett elém vesszővel a kezükben. Mintha kígyó mart volna meg, úgy ugrottam fel látva ezeket a korbácsokat. Félelmem, aggodalmam eltűnt. A legnagyobb felháborodás adott erőt nekem. - Mit akarnak velem tenni? - kiáltottam a lovaskapitánynak. Ne merészeljen egy asszonyt meggyalázni! - Ha van anyja, úgy tisztelje bennem azt, édesanyja megátkozza, ha megtudja, mit művelt a fia! A halálának órájára emlékeztetve könyörgök, hogy ne gyalázza meg egy asszony méltóságát, bennem megaláz minden nőt, az édesanyját a nővéreit.

Mondanom sem kell, hogy Maderspach Károlyné esete nem volt egyedi. A nők számára a nyilvános büntetések, várfogság, száműzetés, vagyonelkobzás mind mind megtörténhettek ugyanúgy ahogy a férfiakkal.

Akit mindenképpen meg kell említenem a könyvből az nem más mint Kossuth Lajos nővére, Kossuth Zsuzsanna. Nemes de szinte lehetetlen feladatot kapott a testvérétől. Neki kellett megoldania a sebesült katonák ellátását, szinte  a semmiből, emellett meg kellett küzdenie azzal is, hogy ő csak egy "nő" és ne akarjon már férfiaknak főleg katonáknak parancsokat osztogatni. A háború leverése után bűnének annyi is elég volt, hogy Kossuth a vezetékneve. Hányattatás, száműzetés lett az élete.

 Szilágyi Rita tökéletesen tárja elénk, hogy nem csak a frontvonalban harcoló katonáknak kellett komoly nehézségekkel megküzdeniük. Hiszen az otthon maradt asszonyoknak kellett gondoskodniuk a családról és annak jövőjéről. Sok özvegyen maradt asszonynak nem volt más választása, mint az újraházasodás, hiszen sok esetben nem volt más lehetőség a család megmentésére.

Nehéz időszak volt ez az édesanyák, özvegyek, asszonyok számára is, akik sokszor bátrabban viselkedtek, mint a férfiak.

Szilágyi Rita könyve informatív, de mégis stílusát tekintve könnyen olvasható. Sok érdekességgel, sztorival van teletűzdelve ezért nem kell senkinek attól aggódnia, hogy egy száraz történelmi tanulmányt vesz a kezébe. A könyv nagyon fontos értéke, hogy rámutat a 1848-49-es forradalom egy fontos társadalmára a nőkre, akikről méltatlanul kevés szót ejtünk az események tárgyalásakor.

Jó olvasást!